A japán kézmüvesség méltán világhírü, a japánok a mai napig nagy tisztelettel adóznak a kétkezi mestermunkának. Ehhez méltó, évszázadok tradícióját örzö szerszámokat használnak a faipar területén is.
Különösen híresek kézi fürészeik, melyek az európai típustól több tekintetben is eltérnek.
Egyrészt a japán fürészek húzásra vágnak, így a fürészlap bár vékonyabb, mégis eröteljesebb a megvezetése. Kisebb erövel nagyobb teljesítmény, és jóval pontosabb, tisztább vágási felület érhetö el vele, és a vágási veszteség is kevesebb.
A borotvaéles fogazás két tradícionális típusa különböztethetö meg, a trapéz fogazás a keresztirányú vágáshoz, a háromszögfogazás a hosszirányú vágáshoz. De használnak kevert fogazást is, föleg univerzális használatra.
A fogak csak mérsékelten hajlítottak, ez is a tisztább, pontosabb vágási felületet segíti.
A másik európaitól eltérö jellegzetesség a hosszú nyél, mely az optimális vezetési egyensúly (erökar) kialakítását célozza.
A három alapvetö típus japán elnevezése a következö:
Ryoba - kombinált, kétoldalas fürészlap, trapézfogazás a keresztvágáshoz az egyik oldalon, háromszög-fogazás a hosszvágáshoz a másik oldalon. Felhasználási területe: általános fürész szereléshez, mühelybe, ideális a csapoláshoz is.
Douzuki - finom fogazású fürészlap gerinccel, különösen elönyös a fakötések, cinkelések használatához
Kataba - finom fogazású gerinc nélküli fürész a mélyebb vágásokhoz, a nehezen hozzáférhetö helyekre
